Kevés szolgálati idővel rendelkező beteg személy ellátásai

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 59 éves személynek, aki nagyon beteg, de nem jogosult rokkantsági ellátásra, mert nincs elég szolgálati ideje annak ellenére, hogy már közel 34 éve dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Egészségkárosodás esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer már csak szűk körben tud segítségre lenni, hiszen egészségkárosodáson alapuló ellátásként a rokkantsági járadék és a baleseti járadék állapítható meg. Az említett ellátásokra ugyan szolgálati idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

TGYÁS-ban részesülő kisadózó

Kérdés: Meg kell fizetnie a tételes adót a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő főfoglalkozású kisadózó tag után abban az esetben, ha a cég alkalmazott útján bevételszerző tevékenységet végez, és számlát bocsát ki? Veszélyezteti ez a tevékenység a tag 2014. január 30-án történt szüléséhez kapcsolódó ellátásait?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjábanbetöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időtartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladószolgálati idő után a III. rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] Közelítsünk a kérdéshez először a folyósítás oldaláról. AzEb-tv. 41. § (1) bek. b) pontja, illetve 42/C. § a) pontja értelmében aterhességi-gyermekágyi segély és a GYED folyósításának ideje alatt semmilyenjogviszonyban sem lehet díjazás – kivéve a szerzői jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Az állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Társas vállalkozó járulékfizetése anyasági ellátás esetén

Kérdés: Ha egy bt. beltagja, mint vállalkozás személyesen közreműködő ügyvezetője ebből a jogviszonyból semmiféle díjazásban nem részesül, akkor jogosult-e egy másik főállású munkaviszonyból származó GYÁS-ra, majd később GYED-re? Ha igen, a GYÁS, majd GYED folyósítása alatt kell-e a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel a minimálbér után fizetni a járulékokat, illetve a tételes ehót?
Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású munkaviszonyból eredő biztosítási kötelezettség alapján a szülő nő – egyéb feltételek fennállása esetén – jogosult GYÁS-ra és GYED-re. A betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként, ügyvezetőjeként erre az időszakra mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.