Díjazás elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani.A kérdés megválaszolásához viszont pontosítanunk kell két fogalmat. Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásról szóló kormányrendelet ugyan csak 2020. április 16-án lépett hatályba, a kormány azonban szinte azonnal döntött a feltételek könnyítéséről is, így 2020. április 29-től már egyszerűbben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Bértámogatás

Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
Részlet a válaszából: […] 2020. április 16-án lépett életbe a 105/2020. Korm. rendelet, amely szabályozza a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból nyújtható támogatás feltételeit.A program hazai és uniós forrásból valósul meg.A program igazából nem a munkaadók, hanem a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Veszélyhelyzet miatti állásidő

Kérdés: Kell-e munkabért fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha a vírusveszély miatt olyan mértékben csökkentek a megrendelései, hogy nem tud munkát biztosítani a dolgozóinak?
Részlet a válaszából: […] A kormány 2020. március 11-én 15.00 órakor hatályba léptette a 40/2020. Korm. rendeletet.A veszélyhelyzettel, illetve a koronavírussal kapcsolatosan kialakult pánikhelyzettel összefüggésben egyes területeken a forgalom jelentősen visszaesett. A visszaeső forgalom a cégek életében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv.-ben foglaltak szerint táppénz a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át jár. Amennyiben a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, táppénz csak a folyamatos biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Általánostól eltérő munkarend

Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkaszerződés tartalma cím alatt a munkaidőt illetően annyiban rendelkezik, hogy a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Az általános teljes napi munkaidő napi 8 óra. A felek a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Iskolaszövetkezet tagja

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. IV. rész 3:325-3:367. §-ai szabályozzák a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályokat (általános rendelkezések; a szövetkezet szervezete; a szövetkezeti tagsági jogviszony; kisebbségvédelem; a szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása; a szövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Közalkalmazottak időarányos szabadsága

Kérdés: Hogyan járhat el az a nyári időszakban egy hónapon keresztül zárva tartó közművelődési intézmény, amelynél a foglalkoztatott közalkalmazottak részére ebben az időszakban kerül kiadásra az éves rendes szabadság, de több olyan közalkalmazott is áll az intézmény foglalkoztatásában, akinek közalkalmazotti jogviszonya 2014. évben keletkezett, és időarányos rendes szabadságuk mértéke kevesebb, mint az intézmény nyári zárásának időszaka?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 146. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkavállalókat milyen napi munkaidőben foglalkoztatják. A napi munkaidőnek azért van jelentősége, mert a munkáltató ennek figyelembevételével osztja be a munkavállalók munkaidejét, ez határozza meg foglalkoztatási kötelezettsége időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munka­bérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevésből következtetve, a távolléti díj kiszámolására vonatkozó útmutatást megelőzően szükséges tisztázni az alapbér (korábban személyi alapbér), teljesítménybér, garantált bér rendeltetését, fogalmát, egymáshoz való viszonyát.Az alapbér az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.
1
2