9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 9 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 9 Keresőtevékenység
Kérdés: Az Eb-tv. 42/C. §-a szerint nem jár GYED az édesanyának, ha bölcsődébe adja a gyerekét, kivéve, ha keresőtevékenységet folytat. Mi minősül ebben az esetben keresőtevékenységnek? Van valamilyen minimálisan előírt munkaidő, illetve keresőtevékenységnek minősül a vállalkozás, a kisadózás vagy esetleg az őstermelői tevékenység?
4. cikk / 9 Rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az ellátását a felülvizsgálata után keresőtevékenységére tekintettel a továbbiakban nem folyósítják? Egy korábbi információ értelmében a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órát lehet dolgozni, és mivel az őstermelő esetében a munkaidő nem értelmezhető, ez nem veszélyezteti az ellátását.
5. cikk / 9 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
6. cikk / 9 Rokkant magánszemély mezőgazdasági őstermelői tevékenysége
Kérdés: Folytathat tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként egy 45 százalékos rokkant magánszemély úgy, hogy ne veszítse el a járadékát?
7. cikk / 9 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
8. cikk / 9 Korhatár előtti ellátás, rokkantsági ellátás megszüntetése
Kérdés: Mit jelent pontosan az a mondat, hogy a 2012. január 1-jétől bevezetett rokkantsági ellátás és korhatár előtti ellátás megszüntetésére azért kerül sor, mert "...foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor"? Korábban a korengedményes nyugdíjasnak, illetve a rokkantnyugdíjasnak előre be kellett jelentenie, ha jogviszonyt létesít? Mit kell tennie annak, aki már január 1-je előtt munkaviszonyban, tagi jogviszonyban állt?
9. cikk / 9 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?