Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésében tartalmazott egy mondatot, amely szerint: "A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri." A 2013. évi CXXVII. tv. ezt a mondatot hatályon kívül helyezte. Ez a módosítás egyértelműen azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot egy állattartó telepen készenléti jellegű munkakörben, éjjeliőrként napi 10 órában foglalkoztatott, 1956-ban született munkavállaló esetében, ha fizetett ünnepre esik, és a beosztás szerint ezen a napon dolgozna? Hány nap betegszabadság illeti meg, ha egész évben ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban? Hogyan kell kiszámolni a dolgozónak járó szabadság mértékét? 30 x 8 óra = 240 óra/10 óra = 24 nap, vagy 30 x 10 óra jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...miatti keresőképtelenség tartamára illeti meg a munkavállalót, de nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Keresőképtelenség igazolásának megtagadása

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
Részlet a válaszából: […] ...meg felmentéssel a munkaviszonyt, ha betegség miattikeresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő év,továbbá üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatta táppénzre való jogosultság időtartama alatt.Az Mt. 90....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott kölcsönvevőt kell érteni.Az Eb-tv. módosított 67. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy a megbetegedés annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált. A dolgozó megváltozott munkaképességének mértékét az OOSZI szakvéleménye igazolja;b) üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Kivételt képez a táppénz – ide nem értve a gyermekápolási táppénzt és az üzemi baleseti táppénzt -, amely után a foglalkoztatónak a táppénz egyharmadát kitevő táppénz-hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...az egymás terhére nyújtott természetbeni szolgáltatások megtérítésének módját közös megegyezéssel szabályozzák.III. Fejezet: Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén járó szolgáltatások12. Cikk(1) Az üzemi baleset esetén járó szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.