Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-ben férj és feleség a tag. Jelenleg a férj az ügyvezető, de van főállása, így a kft.-ből semmilyen jövedelmet sem vesz ki, a feleség GYED-en van. Érdemes-e a feleséget átjelenteni ügyvezetőnek – ami a társasági szerződés módosításával jár –, hogy szeptembertől a férjet munkavállalóként alkalmazhassa a kft. heti 20 órás munkaviszonyban? A feleség GYED mellett elláthatja-e az ügyvezetői teendőket, amennyiben jövedelmet nem kap érte?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén, bár mint látni fogjuk, talán nem isszükséges az ügyvezetőváltás. Az Eb-tv. 42/C. §-a szerint nem jár a gyermekgondozási díj,ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jogvédelme alatt álló alkotásért járó díjazást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása

Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...kis áttekintést adunk avezető tisztségviselők munkaviszonyát illető szabályok változásáról. Az1997-ben elfogadott "régi" Gt. szerint az ügyvezető jogviszonyára – ha a vezetőtisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az ügyvezető jogviszonyát -munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget eredményező megbízásijogviszonynak minősítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.