Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége

Kérdés:

Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a kft. olyan természetes személy tagja, aki az ügyvezetést nem munkaviszony keretében látja el. Ebből az előírásból következően a kft. ügyvezetője vagy munkaviszonyban áll, vagy pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes bejelenteni egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki egyben a társaság egyetlen személyesen közreműködő tagja, hogy a lehető legkevesebb járulékot kelljen utána fizetni? A tagnak nincs máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a társasági szerződés pedig lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő ügyvezetést. Érdemes külső munkavállalót megbízni az ügyvezetői feladatokkal, a tulajdonost pedig részmunkaidőben bejelenteni?
Részlet a válaszából: […]  A válasz elsődlegesen a cég tevékenységének a volumenétől,illetve a bevétel nagyságától függ. Abban az esetben, ha mindezek "szerények",akkor nincs akadálya, hogy az említett tulajdonos mind az ügyvezetést, mindpedig a tevékenységi körbe tartozó feladatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunkban csupán a lehetséges döntési alternatívákat vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az ügyvezető jogviszonyát -munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget eredményező megbízásijogviszonynak minősítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.