Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. többségi tulajdonosa? Melyik jogszabályokat kell használni a jogviszony elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] A lehetőségek számbavételénél elsődlegesen a Gt.előírásaiból kell kiindulnunk. Ennek 22. § (2) bekezdése alapján az ügyvezetőiteendők ellátására a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogijogviszony) vagyb) a munkaviszonyra irányadó szabályokatkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A régi – 2006.június 30-áig hatályban lévő – Gt. szerint a kft. ügyvezetője főszabálykéntmunkaviszonyban – munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban -láthatta el az ügyvezetői teendőket. E szabály alól kivételt a meghatározótulajdoni részesedéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Várandós ügyvezető jogállása

Kérdés: Kell-e a kft.-ben új ügyvezetőt választani abban az esetben, ha a jelenlegi ügyvezető – aki a kft. tagja – gyermeket vár? Mi történik abban az esetben, ha az érintett már GYED-ben részesül, és még mindig ő az ügyvezető? A kft.-ben személyes közreműködés csak a hivatalos iratok aláírására és banki ügyintézésre terjed ki. A kft.-ből tagi jövedelmet nem vett ki.
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetője főszabályként munkaviszonyban,munkaszerződés hiányában megbízásos jogviszonyban láthatja el az ügyvezetőiteendőket. Abban az esetben viszont, ha meghatározó (50 százalék feletti)tulajdoni részesedéssel bír, csak társas vállalkozóként működhet közre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.