Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Feltételezhetően a magyarállampolgárságú ügyvezető rendelkezik a németországi munkavégzésére vonatkozóanE101-es – a Németországban fennálló biztosítását bizonyító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Cseh állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.
Részlet a válaszából: […] ...szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Amennyiben a cseh állampolgárságúügyvezető tag rendelkezik csehországi munkavégzésére vonatkozóan E101-esigazolással, ez alapján mentesül a magyar jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] ...kell leróni.Mindehhez annyit fűzünk hozzá, hogy amennyiben meghatározó(50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkező tag ügyvezetőrőlvan szó, akkor az ügyvezetést csak tagsági jogviszonya alapján – társasvállalkozóként – láthatja el.A második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 50. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató abiztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapotképező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, abiztosítottat terhelő járulékot levonni, és azt az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kft.-nek (Eho-tv. 3. §).Végül a harmadik lehetőség, hogy az osztrák ügyvezető Ausztriában (vagy más EGT-tagállamban) már rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...leányvállalatának – más kifejezéssel külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak – a magyar állampolgárságú ügyvezető tagjára gondol, itt azonban az előzőektől teljesen eltérő a helyzet. A külföldi részvételű gazdasági társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-a úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre a törvény előírásait az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország az Osztrák Köztársasággal a szociális biztonságról egyezményt kötött, amely a 2000. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] ...474-483. §) megfelelően az irányadóak". Ugyan kérdésfeltevőnk nem tért ki rá, mivel azonban díjazás nélküli jogviszonyt említ, az ügyvezető munkaviszonyának lehetőségét kizárhatjuk. Ebből pedig az következik, hogy a rokkantsági nyugdíjas ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az APEH megállapította – amelyet a kft. sem vitatott -, hogy a cég ügyvezetője saját jogán nyugdíjas (öregségi nyugdíjban részesül). 1998. június 15. napjáig az ellenőrzés semminemű hiányosságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget minden, munkavégzésre irányuló jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Tekintettel arra, hogy az említett kft. ügyvezetője esetében mindkét jogviszonyban a megbízásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, a kifizetett szja-alapot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
4
5