Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a két cég az alábbi esetben? "A" kft. tulajdonos tagja a saját cégében nem végez munkát, de "B" kft.-ben megbízási szerződés keretében 0 forintos megbízási díj ellenében ellátja az ügyvezetői teendőket, "B" kft. tulajdonos tagja pedig "A" kft.-ben látja el ingyenesen az ügyvezetői teendőket, miközben a saját cégében nem végez munkát. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben a két tag után?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik vele kapcsolatban A "B" kft.-ben 0 forintos megbízási díj ellenében ügyvezető, ami szintén nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.Ugyanez elmondható a "B" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben azonban mindkéttagnak figyelnie kell arra, hogy meg kell fizetni a havi 4350 forintosegészségügyi szolgáltatási járulékot.A kft. ügyvezető tagjának munkaviszonyát érintő szabályok aGt. 2007. szeptember 1-jei hatályú módosítása következtében jelentősenváltoztak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.