13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Betéti társaság tagjainak jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
2. cikk / 13 Beltag személyes közreműködése
Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
3. cikk / 13 Adószámmal nem rendelkező társaság bejelentési kötelezettségének teljesítése
Kérdés: Milyen módon jelentheti be a frissen alakult betéti társaság társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőjét a biztosítást megelőzően abban az esetben, ha a cég még nem rendelkezik adószámmal?
4. cikk / 13 Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége
Kérdés:
Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?
5. cikk / 13 Betéti társaság beltagjának korengedményes nyugdíja
Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy betéti társaság beltagja, illetve aláírhatja-e a megállapodást egy személyben mint cégvezető, és mint nyugdíjba vonuló munkavállaló? Maradhat-e továbbra is a társaság beltagja, ha közben korengedményes nyugdíjban részesül?
6. cikk / 13 Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
7. cikk / 13 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
8. cikk / 13 Nyugdíjas ügyvezető jogállása
Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
9. cikk / 13 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
10. cikk / 13 Kft.-ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Egy kft.-nek három tagja van, akik egyenlő arányban tulajdonosok, és mind a hárman ügyvezetők is. Lehetséges-e, hogy az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződés keretében lássák el, amelyért díjazást nem vesznek fel, a társaság tevékenységében való személyes közreműködésük pedig tagi jogviszonyban történik? A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető lehet-e munkaviszonyban ügyvezető? A Társadalombiztosítási Levelek 22. számának 358. kérdésében az szerepel, hogy ha nincs többségi tulajdonos tag, akkor az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet.