3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
2. cikk / 3 GYES-ben részesülő ügyvezető szülése
Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
3. cikk / 3 GYED-ben és GYES-ben részesülő ügyvezető jogállása
Kérdés: Elláthatja-e munkaviszonyban a társaság üzletvezetését egy családi kft. két tagja (férj és feleség), akik 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és a munkaszerződésben szerepelhet-e a munkakörnél az ügyvezető megnevezés? Ki kell-e zárni taggyűlési határozatban vagy más hivatalos formában az ügyvezetői tevékenység gyakorlása alól az egyik tagot abban az esetben, ha a feleség gyermeket szül, és GYED-et, majd GYES-t igényel, vagy elegendő csak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a számára?