Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldi személy nyugdíjjáruléka

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. vonatkozó előírásai szerint a nyugellátásra való jogosultsághoz minimum 20 (de még a résznyugdíjhoz is legalább 15) év szolgálati időre van szükség (Tny-tv. 18. §). Így a kérdésben említett kínai állampolgár esetében – mivel magyarországi jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szociális szövetkezet ügyvezetője

Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét ingyenesen látja el. Ez alapján a jogviszony alapján tehát biztosítási kötelezettség nem jön létre, és az ügyvezető után semmilyen fizetési kötelezettség nem merül fel. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha az ügyvezető nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy kisebb mértékű,– őstermelőként pedig nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.Amennyiben beltagként nem ügyvezető, és személyesen sem működik közre, akkor tagsági jog-viszonya nem keletkeztet semmilyen biztosítási jogviszonyt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

GYED-en lévő ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cége mellett rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert a felesége helyett ő veszi igénybe a GYED-et? A tag az ügyvezetői teendők ellátásáért nem részesül semmilyen díjazásban.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett ügyvezető ingyenes megbízási jogviszonyban látja el tevékenységét, így – mivel tagja is a kft.-nek – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ugyanakkor nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy nyugdíjkorhatár-betöltése

Kérdés: Valóban elveszett a közel tíz év alatt befizetett járuléka egy kft. ügyvezetőjének, aki 2012-től korhatár előtti ellátásban részesül, amely mellett folyamatosan dolgozott, és munkaviszonyában túllépte a megengedett kereseti korlátot, 2021-ben betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkor-határt, de a nyugdíjat nem vette igénybe, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy a korhatár betöltésének időpontjától mégis nyugdíjasnak minősül? Jogosult lehet valamilyen módon az ellátása újraszámítására?
Részlet a válaszából: […] ...a korhatár előtti ellátás csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani.Tehát a kérdésben említett ügyvezető 2021-ben (a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének a napján) "automatikusan" nyugdíjassá vált, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül egy két taggal alakult betéti társaság beltagja abban az esetben, ha ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, egyéb munkát a bt.-ben nem végez, viszont kisadózó egyéni vállalkozóként rendszeres tevékenységet végez? Az érintett tag jelenleg GYED-ben részesül, és gyermeke kétéves kora után meg szeretné igényelni a GYES-t.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett beltag megbízási jogviszony keretében ellátott ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, amely jogviszonyában főszabály szerint minimális adó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...nincsen különbség.Ez nagyon fontos, hiszen a vállalkozások az elmúlt időszakban, sok esetben részmunkaidőben alkalmazták a tulajdonos-ügyvezetőt, alacsony munkaidőre és – ennek megfelelően – nagyon alacsony bérezéssel.Az új szabályok alapján tehát például a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet a válaszából: […] ...probléma megoldása tekintetében meghatározó szempont, hogy az említett ügyvezető tulajdonos tagja-e a cégnek, avagy sem.Ha nem tag, akkor az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja)]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
1
2
3
7