14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ügyelet és készenlét
Kérdés: Mi a különbség az ügyelet és a készenlét között?
2. cikk / 14 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
3. cikk / 14 Biztonsági őrök munkaidő-beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha egy bankban éjjel-nappali őrzést végző biztonsági őrök munkaidejét úgy osztja be, hogy a beosztás szerinti munkavégzés napjain reggel 07.00-től 19.00 óráig 12 óra munkaidő, ezt követően 19.00 órától másnap 07.00 óráig 12 óra ügyelet? Az ügyelet idején a bank nincs nyitva, az őrök időnként körbejárják a területet, egyébként pihennek. Az ügyelet idejére a munkavállalók 40 százalékos pótlékot kapnak.
4. cikk / 14 Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók juttatásai
Kérdés: Jogosultak valamilyen juttatásra azok a gépkocsivezetők, akik egy Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézménynél dolgoznak készenléti jellegű munkakörben, és munkaszüneti napon a munkahelyükön készenlétben voltak, illetve néhányan belföldi kiküldetés miatt 500 forint napidíjban részesültek? Helyesen járt el a munkáltató, ha a munkaszüneti napi készenlét miatt pihenőnapot biztosított a munkavállalók részére? Jogosult valamilyen pluszjuttatásra a hétvégén készenlétet teljesítő gépkocsivezető?
5. cikk / 14 Bérpótlék
Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
6. cikk / 14 Távolléti díj számítása
Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
7. cikk / 14 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
8. cikk / 14 Foglalkoztatás munkaszüneti napon
Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
9. cikk / 14 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
10. cikk / 14 Munkavégzés pihenőnapon
Kérdés: Megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás azt az osztályvezető főorvost, aki a heti pihenőnapján – szombaton vagy vasárnap – eseti jelleggel, három órában ellátja az osztályon fekvő betegeket, ezzel segítséget nyújtva az ügyeletes orvosnak? Ezt a tevékenységet más esetben a beosztott orvosok látják el, szintén az ügyeletet adó orvossal párhuzamosan, az osztályvezető főorvos így beosztott orvosi tevékenységet végez.
