Biztosítási jogviszony az EU-ban

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya annak a munkavállalónak, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonyában a munkaideje 2022. november 1-jétől heti 1 órára módosul, önkéntes ügyeleti tevékenység ellátása mellett, és mellette Svédországban dolgozik főállásban? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, tekintettel arra is, hogy a külföldi jogviszony létrejötte ellenére, várhatóan 4 hónapig az állandó lakcíme Magyarországon lesz, életvitelszerűen egyelőre itt lakik?
Részlet a válaszából: […] Mivel az uniós szabályok a kettős biztosítást kizárják, elsődlegesen azt kell meghatározni, hogy Magyarországon vagy Svédországban biztosított-e az érintett.Mivel a főállása Svédországban lesz, a svéd jog hatálya alá fog tartozni. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Családi pótlék ukrán menekültek részére

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon családi pótlékra az a kétgyermekes ukrán család, amely az Ukrajnában zajló harcok miatt menekültként érkezett az országba? A család magyar állampolgársággal még nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a magyar állampolgár családtagjaként. Ezenfelül a bírósági döntés szerint a volt házastárs is gyakorolja a szülői felügyeleti jogot az EGT-állampolgár – Magyarország területén tartózkodó – gyermeke felett, vagy megegyezés alapján felelős a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Családi pótlék nagykorú gyermek után

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a 18. életévét betöltött gyermeknek, hogy saját jogán igényelje a családi pótlékot abban az esetben, ha szüleivel nagyon megromlott a viszonya, ezért elköltözött otthonról, de az ellátást még mindig a szülők kapják?
Részlet a válaszából: […] ...évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály az 5/2003. ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét ezen rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Szerb állampolgárságú szülő családi pótléka

Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra a szerb állampolgárságú édesanya abban az esetben, ha négy gyermekével már több éve Magyarországon él? A gyermekek után korábban az anya házastársa kapta az ellátást, de ő elköltözött a családtól. A gyermekek közül a legkisebb közös gyermek, aki magyar állampolgár.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a magyar állampolgár családtagjaként. Ezenfelül a bírósági döntés szerint a volt házastárs is gyakorolja a szülői felügyeleti jogot az EGT-állampolgár – Magyar Köztársaság területén tartózkodó – gyermeke felett, vagy megegyezés alapján felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Gyermekápolási táppénz váltott gondozásban elhelyezett gyermekek után

Kérdés: Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?
Részlet a válaszából: […] ...családtámogatás rendszerében nem ismeretlen fogalom. Amennyiben a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50 százalékos arányban – mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Jubileumi jutalom alapja

Kérdés: Az illetmény mely elemei (alapilletmény, bérminimumra történő kiegészítés [garantált illetmény], munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, közalkalmazotti illetménykiegészítés, a Kjt. 70-75. §-a szerinti pótlékok, a keresetkiegészítés, vezetői pótlék) kerülnek figyelembevételre a jubileumi jutalom kiszámításkor annak a közalkalmazottnak az esetében, aki F/6. besorolással rendelkezik, alapilletménye 144?570 forint, amely 16?430 forinttal kiegészül a garantált bérminimumra, valamint munkáltatói döntés alapján 50?000 forint összegű, a garantált összegen felüli illetményrészben, és további 20?000 forint összegű vezetői pótlékban részesül, azaz a havi illetménye összesen 231?000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...járó pótlék,– vasárnapi pótlék,– munkaszüneti napi munkavégzés pótléka,– műszakpótlék,– éjszakai pótlék,– készenléti, ügyeleti pótlék.Az Mt. szerinti pótlékok alapja az alapbér, melyen közalkalmazottak esetén az illetményt kell érteni [Kjt. 85/A .§...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Egészségügyi szolgáltató kft. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy egészségügyi szolgáltató kft. egészségügyi dolgozói (pl. gyógyszertári asszisztens, gyógyszerész, orvos) után fizetendő szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget abban az esetben, ha az asszisztensek munkaidőben csak közfeladatot látnak el (betegellátás, betegirányítás), de a foglalkoztató cégnek nemcsak közfeladatok ellátásából származik bevétele, hanem pl. orvosok esetében ügyelet ellátásából, illetve orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzéséből? A vállalkozás szerződéses kapcsolatban áll az egészségbiztosítási szervvel.
Részlet a válaszából: […] Valóban a Szakhoz-tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja értelmében nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Eü-tv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Foglalkoztatás munkaszüneti napon

Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
Részlet a válaszából: […] ...működik,milyen munkarend, munkaidő-beosztás került megállapításra, biztosít-e adottesetben 24 órás nyitva tartást, illetve folyamatos ügyeletet vagy folyamatoskészenlétet.Amennyiben a kérdéses esetben megjelölt gyógyszertármegfelel a megszakítás nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő

Kérdés: Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági útra terelése előtt vagy helyett javasoljuk, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól mint felügyeleti szervtől kérje az ügyében eljáró hatóság eljárásának, illetve döntésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
2