141 cikk rendezése:
1. cikk / 141 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 141 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
3. cikk / 141 Özvegy részére járó ellátás
Kérdés: Kaphatja a saját nyugdíja helyett az elhunyt férje magasabb nyugdíját az özvegy, tekintettel arra, hogy a nyugdíja nagyon alacsony, abból nem tud megélni?
4. cikk / 141 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
5. cikk / 141 Özvegyi nyugdíj
Kérdés: Meddig jár az özvegyi nyugdíj?
6. cikk / 141 Nyugdíjprémium 2022-ben megállapított ellátás esetén
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjprémiumra egy öregségi nyugdíjas személy, aki tavaly már betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de csak 2022. februártól kérte a nyugellátás megállapítását?
7. cikk / 141 Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen támogatást tud igénybe venni az az egyedül élő nyugdíjas személy, aki a folyamatos áremelkedések miatt előreláthatóan nem tud majd megélni a nyugdíjából?
8. cikk / 141 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
9. cikk / 141 Jogosultság özvegyi nyugdíjra
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után özvegyi nyugdíjra az a nő, akinek a férje 1992-ben hunyt el, és gyermekei nevelése miatt 1997-ig kapta az özvegyi nyugdíjat, majd 2012-től, 55 éves korától jelenleg is részesül az ellátásban? Hol található meg az erre vonatkozó szabályozás?
10. cikk / 141 Özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót a 2021. évre annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de rokkantsági ellátásban részesül, ezért nem veszi igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor felesége halála miatt özvegyi nyugdíjat kap? Helyesen jár el az őstermelő, ha nem fizeti meg a nyugdíjjárulékot az özvegyi nyugdíjára tekintettel? Az érintett átalányadózó, és 2021. évi bevétele 15 millió forint volt.
