15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
2. cikk / 15 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
3. cikk / 15 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
4. cikk / 15 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
5. cikk / 15 Felmondás nyugdíjazás miatt
Kérdés: Hogyan és mikor kell felmondania annak a munkavállalónak, aki 1976. június 20. óta folyamatosan dolgozik, és 2016. júliusban szeretné beadni a nők kedvezményes nyugdíja iránti igényét? Jár a végkielégítés ebben az esetben, illetve milyen juttatásokra lesz jogosult a dolgozó olyankor, ha 1978. július 20. óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2 gyermekkel volt GYES-en?
6. cikk / 15 Munkaviszony megszüntetése munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: A munkáltatónak vagy a munkavállalónak kell felmondania abban az esetben, ha egy 15 éve a cégnél dolgozó munkavállaló 2015. június 7-én betölti a nyugdíjkorhatárt, igénybe szeretné venni az ellátást, és a nyugdíjba vonulás egyik feltétele, hogy ne álljon munkaviszonyban? A cég a nyugdíjazás után tovább szeretné foglalkoztatni a dolgozót. Kell végkielégítést fizetni ebben az esetben?
7. cikk / 15 Jogosultság ekho választására
Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
8. cikk / 15 Megbízott ekhója
Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
9. cikk / 15 1956-ban született nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátást kaphat az az 56 éves nő, aki 1970 júniusa óta dolgozik, de nem jogosult a nők kedvezményes nyugdíjára, mert 42 év szolgálati idejéből csak 38 év jogosultsági időt vettek figyelembe, mivel az iskolai idejét és az 1 év munkanélküli-ellátásban töltött időt nem számították be? A munkavállaló súlyos betegségekkel küzd, jelenlegi munkáját már nem tudja elvégezni, a munkáltatója nem tud könnyebb munkát biztosítani a számára, 2008-ban 35 százalékos egészségkárosodását állapították meg. Valóban nem mondhat fel a munkáltató a munkavállaló 55. életéve betöltése után?
10. cikk / 15 1956-ban született közalkalmazott kedvezményes nyugdíjazása
Kérdés: Beszámítható-e a szünidei foglalkoztatás ideje a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időbe annak az 1956-ban született nőnek az esetében, akinek így 2012. február 25-én lenne meg a 40 éve? Újból meg kell-e kérni a szolgálati időt a kedvezményes nyugdíj igénylése esetén? Mennyi időre mentheti fel a munkáltató a munkavégzés alól a közalkalmazottat, amennyiben kéri a munkaviszony felmentéssel történő megszüntetését? Munkáltatói jogkör mérlegelése alapján, vagy a Kjt. felmentési időre vonatkozó rész szerint?
