16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Öregségi nyugdíjas személy foglalkoztatása
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni a díjazásból, illetve be kell jelenteni egy 66 éves öregségi nyugdíjas személyt abban az esetben, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, ami miatt szünetel nyugellátásának folyósítása? Az öregségi nyugellátás folyósításának szüneteltetéséről szóló határozat azt tartalmazza, hogy továbbra is nyugdíjasnak minősül.
2. cikk / 16 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak fog minősülni egy 65. életévét betöltött, magyarországi lakcímmel, magyar adóazonosító jellel és tajkártyával rendelkező nyugdíjas személy, ha Magyarországon munkaviszonyt létesít, de a nyugellátását Romániából kapja, magyar szolgálati ideje pedig korábban nem volt? A munkavállaló a nyugdíj megállapításáról hozott határozatát bemutatta a leendő munkáltatójának.
3. cikk / 16 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
4. cikk / 16 Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
5. cikk / 16 1954-ben született nő
Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?
6. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
7. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
8. cikk / 16 1954-ben született munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
9. cikk / 16 Nyugdíjas választott tisztségviselő tiszteletdíja
Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni a járulékokat egy részvénytársaság öregségi nyugdíjban részesülő elnökségi tagjának havi tiszteletdíjából 2019. évben?
10. cikk / 16 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló
Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?