12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
2. cikk / 12 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
3. cikk / 12 Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása
Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
4. cikk / 12 Közoktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása
Kérdés: Milyen módon és formában szüntethető meg a munkaviszonya egy nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézménnyel munkaviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott nőnek, ha rendelkezik 40 éves jogosultsági idővel, és igénybe kívánja venni az öregségi nyugdíjat? Milyen juttatások illetik meg a munkaviszony megszüntetésével?
5. cikk / 12 Családi pótlék nyilatkozat
Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
6. cikk / 12 Román állampolgár szülése
Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
7. cikk / 12 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
8. cikk / 12 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
9. cikk / 12 Jogalap nélkül kifizetett családi pótlék visszavonása
Kérdés: Családi pótlék jogalap nélküli igénybevétele esetén milyen időszak tekinthető "hosszabb idő alatt megtérülő követelésnek"? A dolgozó családi pótlékából vagy munkabéréből kell-e levonni ezt az összeget, és a dolgozó kérésére levonható-e egyben a teljes összeg?
10. cikk / 12 Ellátások ikerszülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két éve folyamatosan biztosított, heti 40 órás munkaidőben dolgozó nő munkavállaló, aki hármas ikreket vár?
