15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Levonásmentes munkabér fogalma
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor mentesül a végrehajtás alól a munkavállaló munkabére vagy ennek egy meghatározott része? Léteznek olyan kivételezett végrehajtás alá vont követelések, amikor a korlát nem érvényesül, és a munkabérletiltás a levonásmentes bérre tekintet nélkül kiterjeszthető?
2. cikk / 15 Levonás alól mentes és korlátlanul végrehajtható munkabér
Kérdés: Milyen befolyással bír a levonás alól mentes munkabérrész, illetve a korlátlanul végrehajtás alá vonható munkabér összegére a végrehajtás, így a munkabérletiltás rendszerében bekövetkezett 2023. évi módosítás?
3. cikk / 15 Többletszabadság
Kérdés: Visszakövetelhető a munkáltató által engedélyezett, kivett többletszabadság a jogviszonyát megszüntető közfoglalkoztatottól? Köteles a munkavállaló visszafizetni az erre az időszakra kapott bért?
4. cikk / 15 Munkabér téves utalása
Kérdés: Milyen szabályozás vonatkozik arra az esetre, ha a munkáltató tévesen utalt munkabért a munkavállaló részére? A munkavállaló jelezte, hogy többet kapott, tehát beleegyezését adta abba, hogy a munkáltató visszavonhatja tőle. Ebben az esetben a munkavállaló határozza meg, hogy hogyan fizeti vissza a tévesen utalt bért, vagy egyeztetnie kell a munkáltatóval? Kell erre vonatkozóan valamilyen megállapodást kötni?
5. cikk / 15 Végrehajtás két foglalkoztató esetén
Kérdés: A munkavállaló két foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll, mely mindkét önálló gazdálkodó szervezettől származó jövedelmére munkabérletiltást adott ki az eljáró végrehajtó. A munkabérek számfejtését ugyanaz a cég végzi. Helyes a végrehajtó előírása, amely szerint a munkabérek számfejtését végző cégnek a két önálló jogviszonyból származó jövedelmet össze kell számítani, és ezt követően az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét meghaladó munkabért teljes mértékben a végrehajtási eljárásba kell utalni, és a tartozás csökkentésére fordítani?
6. cikk / 15 Levonás a munkavállaló munkabéréből
Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
7. cikk / 15 Munkabérletiltás keresőképtelenség és munkabérelőleg esetén
Kérdés: Hogyan érvényesül a munkabérletiltás a munkavállaló 2021. január 4. napjától január 29-ig terjedő keresőképtelen állománya időtartamában, ha a keresőképtelenségét utólagosan, a követő hónapban igazolja, ezért a munkáltató 2021. február hónapban számolja el a betegszabadság idejére járó juttatást, és 2021. március hónaptól a korábban folyósított munkabérelőleg levonásba helyezését is megkezdi? Az öregségi nyugdíjminimum ötszörös összegét a munkáltató kötelező érvénnyel kényszerül kifizetni a munkavállalónak, vagy a jelen ügyben ennél alacsonyabb kifizetett munkabér is jogszerűnek minősül?
8. cikk / 15 Letiltás összege
Kérdés: A munkavállaló munkabérét érintően a korábbiaktól eltérő, új típusú munkabérletiltást adott ki az önálló bírósági végrehajtó. A munkabérletiltásban meglepő módon a végrehajtó nem tüntette fel, hogy a letiltás során a munkáltató korlátlanul vonja végrehajtás alá az adós munkabérének azt a részét, amely meghaladja az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét. Ebben az esetben mellőzhető ez a rendkívül radikális intézkedés, vagy a munkáltatónak a letiltás során ezt a felhívás hiányában is alkalmazni kell?
9. cikk / 15 Ekhós munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
10. cikk / 15 Végrehajtás nyugdíjból
Kérdés: Továbbra is csak a nyugdíjminimum ötszörös összegének megfelelő összegű juttatást kaphat az a magánszemély, akinek a munkabéréből végrehajtási eljárás miatt folyamatosan az 50 százalékot meghaladó mértékű "büntető jellegű" levonást érvényesítettek, és most öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot? Az igénylő hosszú ideig kiemelkedően magas keresettel rendelkezett, és nagy összegű nyugdíjjárulékot fizetett.
