121 cikk rendezése:
1. cikk / 121 Nyugdíjba vonult munkavállaló folyamatos továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló társadalombiztosításijárulék-, illetve a munkáltató szociá-lis-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége visszamenőleges hóközi öregségi nyugdíjazás esetén? Szükséges egy arányosítás a hóközi nyugdíjazást érintő adott havi munkabérre vonatkozóan abban az esetben, ha a jogviszony nem szűnik meg, a munkavállaló folyamatosan dolgozik? Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkáltató olyan juttatásokat fizet ki a munkavállaló részére (pl. napidíj, túlóra, jutalom), amely azt az időszakot érinti, amikor még nem minősült nyugdíjasnak?
2. cikk / 121 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
3. cikk / 121 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
4. cikk / 121 Nyugdíjigénylés táppénzfolyósítás alatt
Kérdés: Kérheti a nyugdíj megállapítását egy keresőképtelen munkavállaló a táppénzfolyósítás ideje alatt?
5. cikk / 121 1958-ban született munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Melyik időponttól érdemes kérnie a nyugellátás megállapítását annak a személynek, aki 2023. december 15-én tölti be a 65. életévét, de a munkáltatója a nyugdíjas kora ellenére is számít a munkájára? Kérje a nyugdíjat a jogosító életkor betöltése napjától, vagy várjon 2024-ig?
6. cikk / 121 Egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Vissza kell adnia az egyéni vállalkozói igazolványát egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha hamarosan eléri az öregségi nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné az ellátást?
7. cikk / 121 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
8. cikk / 121 Megbízási díj számfejtése
Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
9. cikk / 121 Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete
Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
10. cikk / 121 Nyugdíjkorhatárt betöltött megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe lehet venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként azt a munkaviszonyban álló dolgozót, akit eddig beszámított a munkáltató, mert a rendelkezésre álló komplex minősítés szerint 43 százalékos az egészségi állapota, azonban elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap? Figyelembe vehető az a dolgozó, aki szintén elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem öregségi nyugdíjat kap, hanem kérte a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását? Mit jelent az, hogy az Mm-tv. 38/C. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
