10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
2. cikk / 10 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
3. cikk / 10 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
4. cikk / 10 Méltányossági öregségi nyugdíj
Kérdés: Igényelhet méltányossági öregségi nyugdíjat az az 1953-ban született személy, aki betöltötte a 60. életévét, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik?
5. cikk / 10 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
6. cikk / 10 Nyugdíj összegének csökkentése
Kérdés: Jogszerű-e a nyugdíj csökkentéséről szóló határozat az alábbi esetben?
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
7. cikk / 10 Családtámogatási ellátásban részesülők bejelentési kötelezettségei
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei vannak annak a személynek, aki valamilyen családtámogatási ellátásban részesül?
8. cikk / 10 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
9. cikk / 10 Főállású anyaság
Kérdés: Hol található a főállású anyaságra történő hivatkozás? Létezik-e ilyen fogalom, és milyen feltételei vannak? Kell-e a házastársnak (élettársnak) munkaviszonnyal rendelkeznie ebben az esetben?
10. cikk / 10 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
