5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Állami nyugdíjrendszerbe visszalépő nyugdíjas személy nyugdíja
Kérdés: Miért nem változott a nyugdíj összege annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki a nyugdíja megállapításakor magán-nyugdíjpénztári tag maradt, majd a PSZÁF tájékoztatása értelmében élt a 2009. december 31-ig fennálló lehetőséggel, és visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe?
2. cikk / 5 Egyedülálló nyugdíjjárulékai
Kérdés: Mi történik az évtizedek alatt levont nyugdíjjárulékkal egy jelenleg 52 éves egyedülálló férfinak az esetében, ha nem alapít családot, és a nyugdíjazása előtt meghal? Köthet-e valamelyik rokonával, vagy bárki mással olyan szerződést, amelyben kedvezményezettként jelöli meg őket? Kaphatnak-e hozzátartozói nyugdíjat a közeli hozzátartozók (pl. testvérek) ebben az esetben?
3. cikk / 5 Magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetése
Kérdés: Megszüntethető-e a magán-nyugdíjpénztári tagság, és ha igen, hogyan teheti ezt meg a magánszemély?
4. cikk / 5 Magánnyugdíjpénztár utólagos választása
Kérdés: Mit kell tenni a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha egy 2006 szeptemberében részmunkaidős munkaviszonyt létesített, 30 év alatti pályakezdő nappali tagozatos egyetemi hallgató belépése óta nem választott magánnyugdíjpénztárat, a munkáltató a területi pénztárhoz nem jelentette be, és a levont nyugdíjjárulék teljes összegét az APEH részére utalta át?
5. cikk / 5 Főiskolai hallgató magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán nappali rendszerű első alapképzésben jelenleg is részt vevő hallgató 2004 augusztusában heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Ettől az időponttól magánnyugdíjpénztár tagja lett. Ez ellen sem a munkáltató, sem a magánnyugdíjpénztár nem emelt kifogást. A Társadalombiztosítási Levelek 52. számának 942. válaszából az következik, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságot nem létesíthetett volna a hallgató. Mi a teendő?
