Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,– az Szja-tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja-tv. szerinti adó- (adóelőleg-) alap hiányában a Tbj-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett osztalék adókötelezettségét – függetlenülattól, hogy az osztalék jóváhagyására melyik évben került sor – a kifizetésévében hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Nem kifizetőtől származó jövedelem

Kérdés: A szuperbruttósítás során a jövedelmet a kifizető által viselt 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal kell megnövelni. Kell-e alkalmazni ezt a szabályt akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, tehát nem fizettek utána 27 százalék társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet 27 százalékkal kell kiegészíteni az Szja-tv. 29. §-aalapján. Az adóalap-kiegészítést alkalmazni kell:– valamennyi önálló tevékenységből származó jövedelemre (pl.vállalkozói kivét, vállalkozóikivét-kiegészítés, átalányadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot fizetni elvileg ajárulékalapot képező jövedelem hiányában is (nincs olyan összevont adóalapbatartozó, önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit azadóelőleg számításánál figyelembe lehetne venni), de ez legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége. Azonban a külföldi anyacégtől az ügyvezetői feladatok elvégzéséért (pl. munkabérként) kapott juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így utána – mivel nem kifizetőtől származik – az Eho-tv. 2. és 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.