387 cikk rendezése:
1. cikk / 387 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
2. cikk / 387 Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban
Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?
3. cikk / 387 Szövetkezet tagjának munkavégzése
Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?
4. cikk / 387 Távmunkavégzés külföldről
Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
5. cikk / 387 Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
6. cikk / 387 Nyelvtanfolyam finanszírozása
Kérdés: Milyen módon fizetheti ki a munkavállalók nyelvtanulása érdekében foglalkoztatott angolnyelv-tanár számláit egy alapítvány a munkavállalók helyett, és milyen adó- vagy járulékvonzata van ezeknek a kifizetéseknek? A kuratórium tagjai vagy a kuratórium elnöke kaphatnak ilyen jellegű támogatást az alapítványtól? Ha igen, akkor annak milyen adó- és járulékvonzata van?
7. cikk / 387 Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás CSED alatt
Kérdés: A CSED folyósítása alatt továbbra is fizethető a munkavállaló részére a havi fix összegű önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás, amelyet a munkáltató belső szabályzat alapján juttat? A juttatás adó- és járulékköteles, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azaz a kismama jogviszonyára tekintettel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adott havi ’08-as bevallásban szerepeltetnie kell a munkáltatónak. Nem kizáró ok ez a kifizetés a CSED-jogosultság elbírálása szempontjából, azaz nem minősül keresőtevékenységből származó jövedelemnek?
8. cikk / 387 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
9. cikk / 387 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
10. cikk / 387 Bíróság által megítélt díjazás
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
