Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az adómentesség nem alkalmazható. Ez pedig azt jelenti, hogy a kft. által biztosított bérelt lakás értéke a külföldi ügyvezetőnél nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelmet keletkeztet, mely után a külföldi magánszemélynek – a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselő devizaellátmányánakteljes összege adóköteles, és a tiszteletdíjjal azonos módon összevontadóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,amely után ugyancsak meg kell fizetni a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...teljeskörűen megtörtént a járulék- és eho-fizetés. Atársas vállalkozóként folytatott tevékenység az Szja-tv. alkalmazásában nemönálló tevékenységnek minősül, csakúgy, mint a választott tisztségviselőtevékenysége, így az esetleges átminősítés sem módosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Megbízási díj járulékkötelezettsége

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy vállalkozás személyes közreműködésre nem kötelezett tagjának, munkavállalójának, illetve nyugdíjas ügyvezetőjének adott, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó megbízási díja után?
Részlet a válaszából: […] ...az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel. Ez amegbízás esetében – lévén szó az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységről – a 10százalék költséghányaddal vagy a megbízott nyilatkozata szerinti költséggel(maximum 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó bevétel összevonás alá esőjövedelemnek minősül. Az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Olasz állampolgárságú választott tisztségviselő közterhei

Kérdés: Egy kft. 2004 októberében felügyelőbizottságot hozott létre, amelynek 2 fő olasz és egy fő magyar állampolgárságú tagja van. A tagokat havi bruttó 40 000 forint tiszteletdíj illeti meg. Milyen járulékfizetési, illetve szja-fizetési kötelezettség terheli a kft.-t az olaszok után, akik más jövedelmet a kft.-től nem kapnak, és Olaszországban van munkaviszonyuk?
Részlet a válaszából: […] ...§-ban rögzíti a belföldiilletőségű magánszemély fogalmát, amelynek ha megfelelnek, az olaszállampolgárok tiszteletdíja után a nem önálló tevékenységből származójövedelemre előírt általános szabályok szerint keletkezik adófizetési(adóelőleg-levonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Választott tisztségviselők biztosítása

Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.