Megbízás külföldi munkaviszony mellett

Kérdés: Keletkezik személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség egy Németországban heti 40 órában foglalkoztatott, magyar állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgár megbízási díjából? A megbízási szerződés szakértői tevékenység ellátására jött létre, magyarországi telephellyel rendelkező intézménnyel. Jól gondolja a megbízó cég, hogy nem kell társadalombiztosítási járulékot vonnia a megbízási díjból ebben az esetben? A Németországban fennálló biztosításról az A1 jelű igazolás kiállítása folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] ...adatot kell szolgáltatni a '08-as bevalláson. Ha a külföldi illetőséget a magánszemély a kifizetésig nem igazolja, a kifizetőnek az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint az adóelőleget meg kell állapítania, levonnia és megfizetnie.(Kéziratzárás: 2022. 05...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...díjból vonandó személyijövedelemadó-előleg mértéke az Szja-tv. szerinti 15 százalék lesz. Tekintettel arra, hogy a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, az adóalap meghatározása során figyelemmel kell lenni néhány szabályra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és az után járulékfizetési kötelezettség sem merül fel. A 30 százalék, illetőleg napi 15 euró feletti rész azonban nem önálló tevékenységből származó jövedelem címén [Szja-tv. 2. § (6) bekezdése, 24. § (1) bekezdés e) pont] a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...Járulékalapot képező jövedelemnek minősül– egyebek mellett – az Szja-tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önállóés nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánálfigyelembe vett jövedelem. Az Szja-tv. 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy uniós állampolgárról van szó,társadalombiztosítási hovatartozását a közösségi koordinációs szabályokalkalmazásával kell megállapítani. Erre jelenleg még az 1408/71/EGK rendelet ésa végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet előírásai érvényesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képező jövedelem fogalmába azt ajövedelmet sorolja, amely az összevont adóalap részét képezi, és az önálló vagynem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokalkalmazásával terhel adóelőleg. Ehhez első lépésként meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a Tbj-tv. 4.§ k) pontja a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – azösszevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó bevételnek azonrészét sorolja, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...§ k) pontja,mely a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – az Szja-tv.szerinti összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származójövedelemnek azon részét vonja, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembekell venni. Ezen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét,[A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.