Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet tagja részére ki-fizetett összeg nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 15 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér (2019-ben 149 000 forint) 30 százalékát. A megbízási díjból származó jövedelem számításánál – noha a megbízás önálló tevékenység – jelen esetben az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a nem önálló tevékenységre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a személyi jövedelemadón túl szintén 10 + 4 százalék terheli a díjazást, azzal, hogy a megbízás az Szja-tv. szerint önálló tevékenység (ezért az adóelőleg-alap számításánál 10 százalékos költséghányad érvényesíthető), tehát csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az adómentesség nem alkalmazható. Ez pedig azt jelenti, hogy a kft. által biztosított bérelt lakás értéke a külföldi ügyvezetőnél nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelmet keletkeztet, mely után a külföldi magánszemélynek – a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 56/A. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdései].Az egyéni járulékokon kívül a kolumbiai személy jutaléka mint önálló vagy nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alapot képező jövedelem után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az adókötelezettségére a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen cikkely rendelkezéseiből lényegében az következik, hogy az önálló tevékenységet folytató magánszemély az illetősége szerinti államban – esetünkben tehát Angliában – adózik, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...járulék összegét szerepeltetnie kell. A pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételt nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy '53-as bevallásában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...cég indiai anyavállalata – révén megvalósult kiküldetés keretében végzi a felsorolt feladatokat a magyar cégnél. Ebben az esetben nem önálló tevékenységről van szó, melyet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló indiai-magyar egyezmény (2005. évi CXLIV. tv.) 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt főszabály szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...utasítási jogköre, a munkavégzés helye stb. alapján -közelítenek a munkaviszonyhoz. Egyébiránt az adóegyezmény 15. cikkének (nemönálló tevékenységből származó jövedelem), illetve a 14. cikk(szabadfoglalkozásból származó jövedelem) szabályaiból is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
1
2
3