Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett akkor, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja az éves keretösszeget, azaz a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (Keny-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Korhatár előtti ellátás

Kérdés:

Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?

Részlet a válaszából: […] ...nem szabad meghaladnia a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg, ami 2023-ban 4.176.000 forint. Amennyiben az ellátott jövedelme meghaladja a jelzett összeget, a korhatár előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg.Amennyiben a kötelező legkisebb munkabér havi összege módosul, az éves keretösszeg mértéke is változik. A 2020....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Igaz, hogy a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok megszűnésével már nem kell figyelnie a keresete nagyságára a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül.Az osztalék nem képezi a nyugdíjjárulék alapját, ezért azt az éves keretösszeg meghatározásakor nem kell számításba venni.A legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa (éves keretösszeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester

Kérdés: Szünetel az ellátás folyósítása abban az esetben, ha egy saját jogú öregségi nyugdíjas személyt egy települési önkormányzat polgármesterévé választanak?
Részlet a válaszából: […] ...alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), ami 2016. évben 1 998 000 forint.Az öregségi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szervnek a keretösszeg elérését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

1952-ben született férfi kereseti korlátja

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyuk, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységük alapján fizetendő nyugdíjjárulék-alap meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát).Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak a jogszabályban meghatározott éves keretösszeg eléréséig lehet jövedelmet szerezni.A jelenleg hatályos Tny-tv. szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), a korhatár előtti ellátásának folyósítását szüneteltetni kell. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
1
2