Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (tehát a 18?x?138?000 = 2?484?000 forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (tehát a 18 x 105 000 = 1 890 000 forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak a jogszabályban meghatározott éves keretösszeg eléréséig lehet jövedelmet szerezni.A jelenleg hatályos Tny-tv. szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldi jövedelem figyelembevétele a jövedelemkorlát meghatározása során

Kérdés: Figyelembe kell venni az éves kereseti korlát meghatározása során az Ausztriában egy idős házaspár ápolásáért kapott díjazást egy kedvezményes nyugdíjban részesülő 60 éves nő esetében? A munkavégzést Ausztriában a szabályoknak megfelelően bejelentették.
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (tehát a 18 x 101 500 forint = 1 827 000 forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), a korhatár előtti ellátásának folyósítását szüneteltetni kell. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele

Kérdés: Igénybe kell venni a nők kedvezményes nyugdíját a jogosultság megnyílásának időpontjában, vagy ettől az időponttól bármikor kérhető a nyugellátás? Azonos-e a 40 éves szolgálati idő a 40 év jogosultsági idővel?
Részlet a válaszából: […] ...alapjameghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér haviösszegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éveskeretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december31-éig, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Előrehozott öregségi nyugdíjas vállalkozó jogállása

Kérdés: Érinti-e egy előrehozott öregségi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű tagi jogállását, ha a járulékköteles keresete meghaladja az éves keretösszeget, és ezért a nyugdíjfolyósítás szünetel? Milyen járulékokat kell megfizetni erre az időszakra?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben vázolt problémára a Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának3. alpontja szolgál egyértelmű megoldással, miszerint az egyéni vagy társasvállalkozó kiegészítő tevékenységét nem érinti, amennyiben a nyugellátása – ajövedelemkorlát elérése miatt – szünetel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.