Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...is állapíthatnánk a biztosítási kötelezettséget, érdemes azonban alaposabban szemügyre venni a szövegezést. A biztosítási jogviszony keletkezésének feltétele ugyanis nem az, hogy a megbízási díj összege érje el a 30 százalékos határt, hanem járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Kiküldetés

Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokkal kell minden esetben alátámasztani. Egyes meghatározott juttatásnak esetükben a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás minősülhet [Szja-tv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja], 1,19 x 15 százalék szja + 27% eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...Utána a kifizetőt a 16 százalékos személyijövedelemadóelőleg-levonási kötelezettségen túl – biztosítási kötelezettség keletkezése esetén – a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vagy – biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az étkezési utalvány juttatása az elmaradt jövedelemmel megegyező mértékű közteher-fizetési kötelezettséget von maga után. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a teljes bevételből a szállásadás bevételénekegészére meg kell fizetni a 25 százalékos adót, a bevétel többi része (pl. azétkezés, a szabadidőprogram és más szolgáltatások ellenértéke) pedig az önállótevékenységből származó jövedelmekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásban nem szerepel semadóelőleg alapját képező jövedelem, sem levont adóelőleg, következésképp nincsa Tbj-tv. 4. § k) 1. pontjában meghatározott olyan járulékalapot képezőjövedelem, mint amilyenre szó szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás [kivéve az Szja-tv. 69. § (10) bekezdése szerintireprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást], étkezésihozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautóadójának 25 százaléka után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe, avagy gépjárművet. Ugyanígyelszámolható az üzleti utazással kapcsolatos repülőjegy, szálloda költsége is.A megbízottak étkezési költségének megtérítése nem adómentes, hanem egyébjövedelemként adóköteles juttatásnak minősülhet. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...részére ki kell fizetni.A végkielégítés az Szja-tv. 25. §-a szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem, következésképpen a Tbj-tv. 4. § k) pont 1. alpontjában meghatározott járulékalapot képező jövedelem.Mivel az 1999. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.