Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...is állapíthatnánk a biztosítási kötelezettséget, érdemes azonban alaposabban szemügyre venni a szövegezést. A biztosítási jogviszony keletkezésének feltétele ugyanis nem az, hogy a megbízási díj összege érje el a 30 százalékos határt, hanem járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.Az említett törvény 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...költségei" konkrétan mit takarnak, ezért a terjedelmikorlátok miatt csak néhány jellemzőnek gondolt költség – pl. a szállás,étkezés, utazás költségeinek – átvállalását, megtérítését emeljük ki. Amunkáltató a munkavállalója részére természetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Biztosítási kötelezettség felhasználási szerződés alapján

Kérdés: Kifogásolhatja-e egy esetleges ellenőrzés a járulékalap megállapítását egy kiadói vállalatnál az alábbi esetben? A cégnél a külsős munkavállalók részére megbízási és felhasználási szerződések alapján számfejtik a juttatásokat, melyek szerint a biztosítási jogviszonyt megalapozó időszak a szerződés keltétől a teljesítés időpontjáig tart, a szerzők esetében azonban gyakran elhúzódik a cikkek leadása, így egy ténylegesen 2-3 napig tartó munka esetében is két-három hónapos időszakok keletkeznek, az egy napra jutó megbízási díjak pedig alatta maradnak a minimálbér 30 százalékának. Nem kellene esetleg időkeretet megadni a munka elvégzésére a szerződésen belül?
Részlet a válaszából: […] ...kell elosztani, amelyre a díjazáskifizetése történt [Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdése]. A biztosítás az alapjáulszolgáló jogviszony keletkezésétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 7. §).Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...Szjt. védelemben részesíti.A szerzői jogvédelem alá eső tevékenység minősítését a kifizetőnek kell elvégeznie, a kötelezettségek keletkezésére a tevékenység tárgya és a kifizető személye nincs kihatással. Az eredeti szerző tehát önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...az adott hónapban (időszakban) a biztosítás nem terjed ki. A biztosítási jogviszony ilyetén megszűnéséről, illetőleg újbóli keletkezéséről szükséges az igazgatási szervek (OEP, illetőleg az ONYF) felé adatszolgáltatást teljesíteni, tehát a ki- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...részére ki kell fizetni.A végkielégítés az Szja-tv. 25. §-a szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem, következésképpen a Tbj-tv. 4. § k) pont 1. alpontjában meghatározott járulékalapot képező jövedelem.Mivel az 1999. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.