Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] ...bármilyen formában valósul meg a munkáltatói juttatás (például helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vásárlási utalvány stb.), adóköteles jövedelemnek kell tekinteni, és a juttató, valamint a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:– a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;– a cégtelefon magáncélú használata;– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...tilalmának általános elvéből következik – ? azaz a volt munkavállalónak arra nyilvánvalóan nem lehet igénye, amire kár bekövetkezése nélkül sem lenne -, hogy a jövedelmet pótló kártérítés egyes bruttó összegű tételeit a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.Az említett törvény 172. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Az étkezési utalvány juttatása az elmaradt jövedelemmel megegyező mértékű közteher-fizetési kötelezettséget von maga után. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, ha a munkáltató 2012-ben Sodexo Pass melegétkezési utalványt ad a munkavállalóinak?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásként étkezési hozzájárulást amunkáltató csak a Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámlájára utalássalvagy Erzsébet-utalvány biztosításával tud nyújtani a munkavállaló részére.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Béren kívüli juttatások több jogviszony esetén

Kérdés:

Kaphat-e étkezési utalványt mindkét munkahelyén az a munkavállaló, aki a heti 36 órás főfoglalkozású munkahelye mellett másodállásban is munkaviszonyban áll egy másik munkáltatónál? Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót valamelyik munkahelyén, illetve a juttatások megállapítása során figyelembe kell-e venni a másik munkáltatótól kapott juttatásokat?

Részlet a válaszából: […] ...az a következtetés vonható le, hogy a magánszemély több munkáltatójától is részesülhet béren kívüli juttatásnak minősülő étkezési hozzájárulásban.  Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 200. számában – 2011.07.19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Melegétkezési utalvány közterhei

Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
Részlet a válaszából: […] ...étkezési utalvány adóköteles része után a juttatásmódjától függően az adókötelezettség terhelheti a munkáltatót, vagy terhelhetia dolgozót is.Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése alapján a belföldi illetőségűmagánszemély adókötelezettsége összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...beletartoznak a 400 ezer forintoskeretbe. Nem kell beszámítani – mivel ezek a juttatások a tételes felsorolásbannem szerepelnek – az étkezési hozzájárulást, valamint a 9 Ft/km munkába járásiköltségtérítést. A hozzátartozóknak adott juttatások sorsáról a 71....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.
1
2