Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...kiszámításánál rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetve szerződés alapján járó díjazás vagyegyéb jövedelem. A 2011. évi bérkompenzáció bér és rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér(illetmény), a pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett távolléti díj,átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyébjövedelem. Ebből következik, hogy a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Baleseti táppénz alapja, osztószáma

Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe – többek között – az átlagkereset, a távolléti díj – ide nem értve amunkaszüneti napra járó távolléti díjat –, valamint az az időtartam, amelyreazt kifizették. Ebből következik, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabér (illetmény) helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem.Tekintve, hogy a munkabér és munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...a baleseti táppénz alapját.Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett átlagkereset, távolléti díj, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Ebből következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...foglaló naptári évben kezdődött.A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.