GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...járna részére a CSED, de jelen esetben fennáll egy folyósítást kizáró körülmény. A munkavállaló erre az időszakra sem CSED-ben, sem átlagkeresetben nem részesül, így a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítása 2022. november 1-jétől 2023....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadság időtartamára, és minden olyan munkábannem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj, illetve átlagkeresetfizetésében részesül.Az Mt. tehát lehetőséget ad arra, hogy a kérdezett esetben abetegszabadságot az anya időarányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

TGYÁS megállapítása

Kérdés: Mennyi lesz a napi átlaga annak a kismamának, aki több mint 30 nap fizetés nélküli szabadságot vett ki, majd ezt követően dolgozik 3 munkanapot (hétfő, kedd, szerda), és a negyedik munkanaptól igényli a szülési szabadságot? A bruttó bére 100 000 forint, a jogosultsághoz szükséges 180 biztosításban töltött nappal rendelkezik, az adott hónapban a munkanapok száma 22.
Részlet a válaszából: […] ...terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptárinapi átlagkeresetet elsősorban a táppénzre vonatkozó szabályokfigyelembevételével kell megállapítani.Ezek a szabályok a következők:– a napi átlagkereset összegét: – a jogosultságot megelőző naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. A terhességi-gyermekágyi segély mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka.Ha a biztosított a gyermekgondozási díjat a szülési szabadság lejártát követően veszi igénybe, akkor sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.