Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény tekinthető járulékalapnak, így a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításánál – ellentétben a végkielégítés összegével – ez a jövedelem figyelembevételre kerül.A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szabályozása szerint 2012. július 1-jétől az átlagkereset és távolléti díj vegyes intézményét egységesen a távolléti díj váltja fel, azzal, hogy a távolléti díj számításának új szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...nem esik szó róla, rendkívüli felmondásesetén a munkavállalót az Mt. 100. § (7) bekezdése értelmében a felmentésiidőre járó átlagkeresetén felül megilleti a rendes felmondás esetén járóvégkielégítés is. Ez szintén járulékalapot képező jövedelem, viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
Részlet a válaszából: […] ...és részletekben kell felmenteni.Az Mt. 93. § (3) bekezdése értelmében a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti megátlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébkéntsem lenne jogosult.Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága

Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 167.§-ában foglalt rendelkezés értelmében gondatlan károkozás esetén a kártérítésmértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 százalékát nem haladhatjameg. A kártérítésmértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből méghátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetemegilleti.Ez munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, utána 29százalék társadalombiztosítási járulékot, 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.