Keresőképtelen egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés: Hogyan alakul egy biztosítási üzletkötéssel foglalkozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége, akinek a bevétele jutalékból származik, ami az előreláthatóan hosszú ideig tartó keresőképtelen állománya alatt is folyamatosan érkezik a számlájára? Befolyásolja ez a bevétel a táppénzjogosultságát?
Részlet a válaszából: […] ...alól, és kivét hiányában (amit nem számolhat el) egyáltalán nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor, ha átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, akkor az esetlegesen keletkező szja-köteles jövedelem után a táppénz tartama alatt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy korhatár előtti ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó majdnem elérte a kereseti korlátot, ezért december 10-től szünetelteti a tevékenységét előreláthatóan 2026. január 31-ig. Amennyiben január hónapban bevétele lesz, az a kereseti korlát szempontjából még a 2025. évet érinti? Vissza kell fizetni a december havi ellátást abban az esetben, ha a bevétel alapján keletkező jövedelemmel már meghaladja a kereseti korlátot a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...vissza kell fizetni.A kérdésben említett egyéni vállalkozó az éves keretösszeget már elérte, és problémaként az merül fel, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozóként 2026-ban keletkező jövedelme képezheti-e 2025. évi járulék alapját.Amennyiben nem szüneteltetné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

GYET-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér szerinti járulékokat egy 3 gyermeket nevelő, gyermeknevelési támogatásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozónak abban a negyedévben, amikor nincs bevétele? Kell a minimálbér szerinti járulékokat fizetnie, ha a tárgynegyedévben van ugyan bevétele, de az pl. csupán 100.000 forint? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, ha az éves göngyölített bevétele eléri a rá vonatkozó mentesített értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szerint különböző mértékben meghatározott költséghányadot, vagy más néven költségátalányt (40, 80 vagy 90 százalék) levonjuk.Az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli október hónapra vonatkozóan azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki 2025. október 4-től szünetelteti a tevékenységét, és ebben a hónapban semmilyen bevétele nem volt? A vállalkozónak 2025. október 3-ig volt egy heti 40 órás munkaviszonya, amely több éve fennállt, és a munkaadója halála miatt szűnt meg. Mikortól kell megfizetnie az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy munkaviszonya alapján fennálló biztosítás október 3-án szűnt meg, de mivel az a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, egészségügyi szolgáltatásra e jogviszony alapján további 45 napig, tehát november 17-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
Részlet a válaszából: […] ...esetben – e szabály alkalmazásával – 2025. április 5-én ért véget a vállalkozó kisadózói jogviszonya, és április 6-tól átalányadózó egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét.Az érintett február 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a vállalkozónak az első két negyedévben – mivel táppénzben részesül – nem volt minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, ennek megfelelően a járulékalapja a tényleges szja-köteles jövedelme volt, egészen pontosan a 6.868.400 forint, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés:

Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?

Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...során a törvény 1. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelmeket lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni.Ez az átalányadózó egyéni vállalkozó tekintetében a személyijövedelemadó-köteles jövedelmét, azaz a bevételének a költséghányaddal és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
…
10