1. cikk / 13 Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése
2. cikk / 13 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
3. cikk / 13 Középiskolás egyéni vállalkozó
Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a 18. életévét betöltött középiskolás diákot, aki egyéni vállalkozást indít? Lehet kisadózó? Hogyan érinti a vállalkozás indítása a szülő családipótlék-jogosultságát?
4. cikk / 13 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
5. cikk / 13 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban
Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?