11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
2. cikk / 11 Őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban megszűnt a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója? Változtak ezzel összefüggésben a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is?
3. cikk / 11 Családi gazdaság tagjainak jogállása
Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?
4. cikk / 11 Nappali tagozatos egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen gyakorisággal és mi alapján állapítja meg és vallja be a járulékait egy közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos hallgató abban az esetben, ha nem átalányadózó, illetve ha átalányadózó egyéni vállalkozó? Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha nincs vállalkozói kivét?
5. cikk / 11 Többes jogviszonyú őstermelő járulékai
Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
6. cikk / 11 Ingatlan bérbeadása
Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
7. cikk / 11 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
8. cikk / 11 Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után
Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
9. cikk / 11 Ingatlan és ingó dolog bérbeadása
Kérdés: Kell-e és mennyi adóelőleget levonni, ha a magánszemély számlát ad ingatlan és ingó dolog bérbeadásáról? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a bevételt?
10. cikk / 11 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
