Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük mindjárt a kérdés megválaszolását azzal, hogy pontos szolgálatiidő-kalkulációt nem tudunk végezni, azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idő számításához adunk pár támpontot.a) A rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Egyéni vállalkozó "munkaideje"

Kérdés: Lehetséges-e, hogy napi 4 órában folytassa a tevékenységét egy egyéni vállalkozó, aki eddig sem töltött napi 8 órát a vállalkozási tevékenysége végzésével? A jelentősen megnövekedett járulékterhek miatt arra kényszerül, hogy megszüntesse a vállalkozását, ha nem tudja valamilyen módon csökkenteni a közterheit.
Részlet a válaszából: […] ...valamint az egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén avállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemután meg kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az – átalányadózónak nem minősülő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] ...nem közölte, hogy választott-e valamilyen különösadózási módot (eva, átalányadózás), ezért válaszunkat minden eshetőséggelszámolva készítettük el. Az egyéni vállalkozó a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis, hogy nem teszilehetővé, hogy a kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségét a ténylegesjövedelme, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, vagy esetleg aminimum-járulékalap összege után teljesítse, az érintettek egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése értelmében a biztosítottegyéni vállalkozó az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozóikivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havontalegalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói osztalékalapjaután az Szja-tv. szerint előírt adót fizet), vagy az Szja-tv.-ben és azArt.-ben meghatározott feltételekkel az átalányadózás között.A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyénivállalkozó az e tevékenységéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésénél is az említett körben.A főfoglalkozású egyéni vállalkozó által fizetendő járulékokalapja a vállalkozói kivét, átalányadózónál az átalányadó alapját képezőjövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie, de a társadalombiztosítási kiadásokhoz százalékos egészségügyi hozzájárulás formájában hozzá kell járulnia, mégpedig: az átalányadózást választóként a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...során tárja fel, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja], átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.