Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki a webes ügysegéden elmulasztotta bejelenteni a tevékenysége szüneteltetésének a végét, és munkát végzett, illetve számlát is bocsátott ki, amelynek ellenértéke még a szüneteltetés ideje alatt befolyt? Milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a tevékenysége szüneteltetése alatt gazdasági tevékenységet nem folytathat, számlát nem bocsáthat ki. Tehát a kérdésben említett bevétel nem egyéni vállalkozóként, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemélyként szerzett bevétel.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni. Van azonban egy kedvező szabály. Az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett (tehát többes jogviszonyban nem álló)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...venni. E körbe viszont csak az szja-köteles jövedelmek tartoznak.Ez alapján egyrészt a 12 × 25.000 = 300.000 forint munkabért, másrészt az átalányadózásból származó 12 × 300.000 = 3.600.000 × 60% = 2.160.000 – (6 × 232.000) = 768.000 forintos adóköteles jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés:

Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Részlet a válaszából: […] ...bontását – mint a havi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításának a módszerét – a többes jogviszonyú átalányadózó vállalkozó esetében is alkalmazni kell. Ez a Szocho-tv.-ből legalábbis egyértelműen következik. A jogszabály 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködésével tovább működjön.Az alkalmazott közreműködésével azonban – feltehetően – bevétel is realizálódik, amely az átalányadó szabályai szerint a tevékenységre irányadó költségátalány levonása után teljes egészében az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amelynek összege 2022-ben havi 8400 forint.Ugyanakkor, ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak a szünetelés tartama alatt (korábban kibocsátott számla alapján) járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó jelenleg háromféle adózási mód közül választhat, mégpedig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, az átalányadózást, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást.A vállalkozói jövedelem szerinti adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Számlakiállítás táppénz alatt

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított és többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja az áta-lányban megállapított jövedelem, de legalább a mini-málbér vagy a garantált bérminimum [Tbj-tv. 40. § (1) bekezdés b) pontja], míg a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.
1
2