19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
2. cikk / 19 Munka nélküli személy nyugdíjazása
Kérdés: Ki kezdeményezheti, illetve hol kell kezdeményezni a munka nélküli személy korlátozott összegű előrehozott öregségi nyugdíjának igénylését abban az esetben, ha a korábbi foglalkoztatója megszűnt?
3. cikk / 19 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
4. cikk / 19 GYED után visszatérő dolgozó GYES-e
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha egy 2009. november 30-ig GYED-en lévő munkavállalója 2009. december 1-jétől visszament dolgozni, és ugyanezen naptól ki is vette az összegyűlt szabadságát 2010. február 16-ig, de később kiderült, hogy a dolgozó 2009. december 1-jétől GYES-ben is részesül? Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak a szabadság idejére kapott bért, tekintettel arra, hogy így két ellátásban is részesül? A munkát nem vette fel, ezért a munkáltató véleménye szerint a GYES melletti munkavégzés még nem lépett életbe.
5. cikk / 19 Választás napja
Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
6. cikk / 19 GYED időtartama alatt elhunyt gyermek
Kérdés: Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?
7. cikk / 19 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
8. cikk / 19 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
9. cikk / 19 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása
Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
10. cikk / 19 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
