13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ápolási díj
Kérdés: Ki és milyen feltételekkel igényelhet ápolási díjat? Jogosult lesz az ellátásra egy idős, mozgássérült, ápolásra szoruló személy gyermeke abban az esetben, ha két négyórás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyek közül az egyiket az otthonán kívül végzi, a másikat pedig otthon, ahol az idős szülője is lakik? Hogyan kell igényelni az ellátást?
2. cikk / 13 Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja
Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
3. cikk / 13 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
4. cikk / 13 Rögzített nyugdíj
Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?
5. cikk / 13 Közmunkaprogram keretében dolgozó munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Létesíthet-e egy 2 órás munkaviszonyt az az 56 éves dolgozó, aki jelenleg 39 év szolgálati idővel rendelkezik, és 2011. április 18-tól 2011. december 31-ig a közmunkaprogram keretein belül napi hatórás munkaviszonyban egy könyvtárban dolgozik havi 58 500 forintos munkabérért? Ha erre nincs lehetőség, fizethet-e járulékokat annak érdekében, hogy a közmunka keretében végzett munkája szolgálati időnek minősüljön? A munkavállaló munkaviszonya 2011. január 31-én szűnt meg, passzív táppénzen volt március 2-ig, és ezen a napon munkanélküliként regisztrált. Három gyermeke született, jelenleg 16 éves lányát egyedül neveli.
6. cikk / 13 GYES melletti munkavállalás
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?
7. cikk / 13 Egyéni vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
8. cikk / 13 Megbízási díj GYES, GYET alatt
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
9. cikk / 13 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 13 Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
