11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen támogatást tud igénybe venni az az egyedül élő nyugdíjas személy, aki a folyamatos áremelkedések miatt előreláthatóan nem tud majd megélni a nyugdíjából?
2. cikk / 11 Kivételes nyugdíjemelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen támogatást igényelhet nyugdíja kiegészítéseként egy 73 éves öregségi nyugdíjas személy, aki egyedül él, és az alacsony ellátásából nem tud megélni?
3. cikk / 11 Méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély
Kérdés: Kérhető a munkabérelőleghez hasonlóan nyugdíjelőleg is abban az esetben, ha a jogosult egy váratlan kiadás miatt átmeneti anyagi nehézségekkel küszködik?
4. cikk / 11 Méltányossági nyugdíjemelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az öregségi nyugdíjban részesülő 70 éves személynek, akinek jelentősen megromlott az egészségi állapota, megnövekedtek a kiadásai, és emiatt a nyugdíja már nem fedezi a megélhetési költségeit?
5. cikk / 11 Alacsony összegű nyugdíj kiegészítése
Kérdés: Milyen támogatást vehet igénybe a nyugdíja kiegészítésére egy jelenleg 66 éves nyugdíjas, aki havi 54 000 forint ellátást kap, januárban mindkét lábát amputálták, amely után a kórházzal szerződésben álló szociális otthonba került, ezért a nyugdíját az intézmény tulajdonosának utalják, az ápolási díj viszont havi 100 ezer forint, ezért a hiányzó összeg miatt csak csökkentett ellátást kap? Az érintettnek közvetlen hozzátartozója nincs, semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, korábban egy présház volt az otthona, időnként az unokatestvére támogatja.
6. cikk / 11 Jogosultsági idő
Kérdés: Beszámítanak a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe 1990-ben és 1991-ben havonta 1-1 fizetés nélküli, ún. anyanapok? Amennyiben igen, akkor milyen igazolást kell kérni a régi munkáltatótól ezekre a napokra?
7. cikk / 11 1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje
Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
8. cikk / 11 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
9. cikk / 11 1956-ban született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 1956-ban született nőnek, aki 5 gyermeket szült, és a legkisebb után 7 évig részesült ellátásban?
10. cikk / 11 Rögzített nyugdíj
Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?