Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Mindehhez azonban hozzátenni kívánjuk, hogy a leírtak ellenére aggályosnak tartjuk a külföldi ügyvezetőnek a magyar kft.-vel fennálló vezető tisztségviselői jogviszonyát külföldi kiküldetésként kezelni. A?külföldi magánszemély a magyar kft. ügyvezetőjeként ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Ügyvezető lemondása

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a hatóságoknál a kft. ügyvezetőjének lemondását? Szükség van ügyvéd által készített dokumentumra ebben az esetben? A kft. tagja nem akarja betölteni ezt a tisztséget. Lehet-e kérni a cég tevékenységének szüneteltetését, amíg nincs új ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, amelyre megpróbálunk rövid, áttekinthető választ adni. Kezdjük azzal, hogy a Gt. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat; ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 30. §-ában foglalt rendelkezések értelmében akollektív szerződés szabályozhatja egyrészről a munkaviszonyból származójogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésénekmódját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, másrészt a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.