Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...során. Sérelemdíj esetén az összeg meghaladhatja a 12 havi távolléti díj összegét.Továbbá igényt tarthat a munkavállaló végkielégítésre is, ha erre vonatkozóan a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, vagy ha legalább három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: A felmondás idejére járó munkabéren kívül valóban nem jogosult semmilyen egyéb juttatásra az a munkavállaló, akinek a próbaidő lejárta után minden magyarázat nélkül szóban felmondott a felettese? A munkavállaló munkaszerződése határozatlan időre szólt, és a munkáltató semmilyen kilépődokumentumot nem adott át a részére.
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben okozott kárt.A kár tekintetében a törvény több elemet is megnevez. Az elmaradt jövedelemén felül a dolgozó jogosult a végkielégítés összegére is, ha a munkaviszonyt a munkáltató szüntette meg. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Megállapodás alapján fizetett végkielégítés

Kérdés: Mentesül a személyijövedelemadó-kötelezettség alól a munkavállaló részére fizetett végkielégítés abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, és a munkaviszony megszűnésekor megállapodás alapján fizetett ki a részére a munkáltató 6 havi munkabérnek megfelelő összegű juttatást? A munkavállaló egyébként jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő nők kedvezményére, de a munkáltató álláspontja szerint a végkielégítésre nem alkalmazható az adóalap-kedvezmény.
Részlet a válaszából: […] ...bérnek minősülő jövedelem, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel a törvényben megszabott mértéket meghaladóan kifizetett végkielégítés kivételével a nem önálló tevékenységből származó jövedelem után [Szja-tv. 29/D. § (2) bekezdés a) és b) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...mentes a nyugdíjjárulék, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék levonása alól. Ugyanez nem mondható el a végkielégítéssel kapcsolatosan, arra ugyanis a munkavállaló az elmaradt jövedelmen felül jogosult a szükséges feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 100. § (7) bekezdése értelmében a felmentésiidőre járó átlagkeresetén felül megilleti a rendes felmondás esetén járóvégkielégítés is. Ez szintén járulékalapot képező jövedelem, viszont a 7,5százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Munkavállalói járulék

Kérdés: 2009. január 1-jétől valóban le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot a betegszabadságra járó díjazásból, a végkielégítésből, jubileumi jutalomból, szabadságmegváltásból, újrakezdési támogatásból, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése idejére járó díjazásból viszont nem, mivel azok után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni? Nyugdíjas munkavállalótól le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...terheli), így utána meg kell fizetni a 3 százalékos munkaadói és az 1,5százalékos munkavállalói járulékot.A végkielégítés, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás,az újrakezdési támogatás, valamint határozott idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapjául a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett bruttó munkabér, kereset szolgált, továbbá megkellett fizetni a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a betegszabadság idejéreadott díjazás, az adóköteles természetbeni juttatás (kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt

Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonnyal kapcsolatosmagatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.Rendes felmondás esetén végkielégítés is megilleti amunkavállalót, amelynek mértéke a cégnél eltöltött évek arányában növekszik,azaza) legalább három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] ...napi átlagkereset összege 3218 forint,a havi átlagkereset összege 70 796 forint.A kérdéses esetben a havidíjas munkavállaló esetében avégkielégítés alapja a 2006. március 10-ei időpontban esedékes, illetvefizetendő átlagkereset havi összege (vélelmezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg mértékének megállapításához először azt kell tisztázni, hogy milyen végkielégítés kifizetésére került sor. Az Szja-tv. külön szabályokat tartalmaz a törvényben meghatározott mértékű, illetve az állami végkielégítések adózására, és más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
2