Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak, mivel a Kanadában folyósítottnyugdíj a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az említett tag az év folyamán mettől meddig minősülttársas vállalkozónak: azaz mettől meddig folytatott tagsági jogviszonya alapjántényleges tevékenységet a társaságban, illetve állt fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást az Eho-tv. 3. § (3)bekezdésének c) pontja szerint a 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselőosztalék, vállalkozói osztalékalap után kell fizetni. Az Eva-tv. 18. § (4)bekezdése alapján az evaalany betéti társaságot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...is el kell látnia), akkor az előzőek változatlanul érvényesek, deaz ügyvezetésen túli közreműködése alapján társas vállalkozóként is biztosításikötelezettség alá tartozik. Ekkor jövedelme után, de havi szinten legalább aminimálbér után akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya

Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...iroda, illetve az oktatói munkaközösség ésa gépjárművezető-képző munkaközösség tagjait, akik tagsági jogviszonyuk alapjántársas vállalkozók -, nem minősül társas vállalkozónak.A többi formáció esetében a természetes személy tag csakakkor minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagok jogviszonya

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem terjed kirá a biztosítás.Ezzel párhuzamosan – tagként – személyesen is közreműködik atársaságban, ami alapján társas vállalkozó, mégpedig nyugdíjasként kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozó. Ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...venni.A Tbj-tv. 13. §-a alapján azonban az EGT tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörben elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.