Nyugdíjas közalkalmazott munkavállalása

Kérdés: Helyesen értelmezi az új Tbj-tv.-t egy közalkalmazott, amikor úgy véli, hogy attól függetlenül, hogy közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik, a nyugellátása 2020. július 1-jétől ismét jár, tekintettel arra, hogy megszűnik a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége, és értelemszerűen a kereseti korlátja is?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik a saját jogú nyugdíjasok biztosítási kötelezettsége (sőt a mezőgazdasági őstermelői, illetve egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetében a korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőkre is igaz ez az állítás), amiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...– a nyugdíjjárulék-fizetés ellentételezéseképp saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...venni a kereseti korlát számítása során.A kereseti korlát esetleges túllépését egyébként az ONYF honlapjáról letölthető "Bejelentés vállalkozói tevékenység fennállásáról és az ellátás folyósítása alatt elért keresetről, ha az ügyfél nyugellátásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] A felvetésben egy hölgyről van szó, aki tárgyéven belül két olyan ellátásban is részesült (szolgálati járandóság, illetve korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíj), amelyeket a kereseti korlát túllépése esetén szüneteltetni kell.Ráadásul – és alapvetően ez okozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Nyugdíjas kisadózó nyugdíjemelése

Kérdés: Az éves megszerzett bevétel hány százalékával kérheti a nyugdíja emelését egy betéti társaság saját jogú öregségi nyugdíjas beltagja, aki főfoglalkozásúnak nem minősülő kisadózóként 25 000 forint tételes adót fizet?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjas kisadózó vállalkozó nem minősül főállású kisadózónak, ami egyben azt is jelenti, hogy a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése ellenében – a Kata-tv. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint – semmilyen társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...vagy balettművészeti életjáradékban) részesülő személy, ha a tárgyévben biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kereseti korlát elérésének bejelentése

Kérdés: Köteles-e írásban bejelenteni a kereseti korlát elérését egy 62. életévét be nem töltött nyugdíjas? Ha igen, van-e formai előírás, illetve formanyomtatvány?
Részlet a válaszából: […] ...fennállnak, és a nyugdíjas a tárgyévbena Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőlegegyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és azáltala fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.