Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiemelnünk a felvetett probléma szempontjából, ami alapján különbséget kell tennünk, hogy a minimumjárulék-fizetés során vállalkozóról, avagy munka-viszonyban álló dolgozóról van szó.Ez utóbbiak tekintetében a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...jogállásokat.A tulajdonos ügyvezető ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas vállalkozónak minősülő tagja a havi adóalapja), illetve az egyéni vállalkozó (a saját magát terhelő adóalapja) után élhet, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...kötve.A keresetvizsgálat alapja a biztosítással járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.Ezekben az esetekben tehát az említett vállalkozó nem tekintendő főállású kisadózónak, és havi 25 ezer forintos tételes adó fizetésére kötelezett. A nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy a tárgy­évben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...és a feladatait nem munkaviszony keretében látja el, társadalombiztosítási szempontból kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen, havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles utána a társaság fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelme, járulékai

Kérdés: Van-e kötelező járulékfizetése 2011-ben egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki 2011-től saját jogú nyugdíjasnak minősül, vagy csak a havi 5100 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie? Van-e valamilyen jelentősége a vállalkozói kivét nagyságának, illetve vonatkozik-e rá a jövedelemkorlát?
Részlet a válaszából: […] ...eva hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytatóegyéni vállalkozó az általános szabályoknak (Tbj-tv. 37. és 37/A. §)megfelelően havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésérekötelezett, illetve 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a kereseti korlátot annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az esetében, aki év közben, 2010. augusztus 1-jétől korkedvezményes nyugdíjat vesz igénybe? Hogyan különítheti el a vállalkozó a nyugdíjazás előtti és a nyugdíjazás utáni éves adóalapját például abban az esetben, ha egy munkát áprilisban kezdett el, de a számlázásra csak októberben, a nyugdíjazás után került sor?
Részlet a válaszából: […] ...soránkizárólag a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni -amely az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál megegyezik az evaalap 10százalékával -, így a nyugdíj folyósítása 2010-ben 1 323 000 forintos evaalapignem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely után a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet.Az elmondottakból következően a kiegészítő tevékenységetfolytató egyéni vállalkozó esetében jövedelemnek a kivét minősül, míg az evahatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében az evaalap 10 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.
1
2