Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...a szakértő a tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, és ezt a tényt a benyújtott számlán a kifizető felé jelzi a jogállását bizonyító közokirat számának feltüntetésével, akkor a kifizetésből nem kell adóelőleget és társadalombiztosítási járulékot levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...az előnyösnek vélt megoldás.A szüneteltetés minimális időtartama egy hónap, maximális ideje pedig két év lehet. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést 2020. március 30-át követően, de még a veszélyhelyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...tagállamban párhuzamos tevékenykedő személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák.A több tagállamban párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Családi gazdaság tagjainak jogállása

Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen közreműködő és a társaság ügyvezetését is ellátó tag a Tbj-tv. 4. §-ának d/1. pontja szerint társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak minősül. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...belföldön adóköteles bevétel esetében a kifizető a belföldiilletőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó),kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás(kifizetés) teljesítésére terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik, akkor a kötelezettség azt a foglalkoztatótterheli, amelynél a biztosítási jogviszony továbbra is fennáll 4. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyébbiztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírtkötelezettségek azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...nem vonatkozik arra a magánszemélyre, aki meghatározottfeltételekkel önkormányzatnak ad bérbe lakást, az ingatlan-bérbeadást egyénivállalkozóként folytatja, vagy fizető-vendéglátóként a tételes átalányadózástválasztotta, valamint arra a falusi vendéglátóra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] ...első legkézenfekvőbb megoldás, hogy tagsági viszonya alapjánszemélyesen közreműködik a betéti társaságban. Ebben az esetben társasvállalkozóként válik biztosítottá. Ez viszont járulékfizetési szempontból aztjelenti, hogy a 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja alapján ettől eltérően nem terheli adóelőleg avállalkozói bevételt, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállítottbizonylatán feltünteti vállalkozói igazolványa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel figyelembevételével kell megállapítani. Az ekho-t tehátválaszthatja olyan magánszemély is, aki az eva hatálya alá tartozó egyénivállalkozó, azonban különös szabály, hogy az ekho alkalmazásának rá vonatkozó(bevételi) összeghatárát csökkenteni kell azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
1
2