9 talált cikk a Románia , vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?

Kérdés: Be kell jelenteni Magyarországon egy magyar cég román állampolgárságú ügyvezetőjét abban az esetben, ha Romániában bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik, és az ügyvezetői tevékenységért egyelőre nem kap semmilyen díjazást? Az ügyvezető jelenleg nem rendelkezik állandó lakcímmel Magyarországon, és sem adóazonosító jele, sem tajszáma nincs.

Kérdés: Jár-e családi pótlék annak a gyermekét egyedül nevelő magyar állampolgárnak, aki 15 éves gyermekével Svájcba költözik, ahol férjhez megy? A gyermek és az anya lakcíme svájci, a gyerek Svájcban jár iskolába. Amennyiben jogosult az ellátásra, milyen módon kell azt megigényelni?

Kérdés: Figyelembe vehető-e a közszolgálati jogviszonyban ügykezelő munkakörben foglalkoztatott személy besorolásánál a Romániában eltöltött munkaviszony?

Kérdés: 2007. január 1. után hogyan adózik az a román állampolgárságú magánszemély, aki egy magyar székhelyű közhasznú társaság tevékenysége érdekében Romániában végez tevékenységet megbízási jogviszonyban. A megbízott Magyarországon egyáltalán nem tartózkodik, E106-os nyomtatvánnyal rendelkezik.

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?

Kérdés: Valóban csak a biztosítottak részére vehető-e igénybe ingyenesen a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás Romániában?

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?

Kérdés: Milyen közterheket kell Magyarországon fizetni az után a bt.-beltag után, aki hivatalos engedéllyel külföldön dolgozik?